Magyar Iskolateremtők a Magyar Ifjúságért!

MI a MIért A Magyar Iskolateremtők a MAGYAR IFJÚSÁGÉRT!  1848 -1956 -2026 Az újat, a szebb jövőt mindig az ifjúság hozza el – és valósítja meg. A felnőttek feladata nem a helyettük élés, hanem a tehetség gondozása: a gyémánt felismerése, kibányászása és csiszolása. Ehhez példák kellenek. Mert egy ország kultúráját nem jelszavak, hanem példaképeinek galériája méri. A Pontus Kiadó gondozásában megjelent kötetekben tanítványok, munkatársak, barátok és tisztelők – közel kétszázan – három kivételes emberre, a Műegyetem nagy tanáraira emlékeztek: Kindler József - Ladó László - Simonyi Károly. Ők hárman – Wilhelm Röpke szavaival – „nobilitas naturalisok”, természetes nemesek voltak. Életútjuk különböző volt, de küldetésük közös: a jövő generációinak nevelése. Elveiket nehéz időkben sem adták fel. Hittek az ország felemelkedésében. Egész életükkel példát mutattak. Lemondásokkal teli, közösségért végzett munkájuk, jellemük tisztasága, rendszerszemléletű gondolkodásuk, makulátlan magánélet...

1956 Bársony István Staar Gyula: Mindhalálig sugározta tudását Egy képet örökre megőrzök róla emlékeimben. A Karvaly utcai ház bejáratánál áll, a lépcsőfeljárón, az esővédő tető alatt. Késő ősz van, mögötte a ház falát behálózó vadszőlő már lehullatta színes leveleit. Rombuszmintás pulóvere lazán megkötött nyakkendőt takar, vállán puha anyagú lemberdzsek. Kezét összefogva a kertajtó felé néz, várja, hogy tőle távozóban odaérjek. Tekintete szomorú. (Vagy talán csak kissé fáradt?) Nyitom az ajtót, megfordulok, búcsút intünk egymásnak. Sokszor megismétlődő kép, de ezt, mely az utolsók egyike lehetett, nem tudom, és nem is akarom kitörölni emlékezetemből. Többször elmondtam már, életem különös adományának tartom, hogy Simonyi Károlyt megismerhettem. A két kultúrát ötvöző nagyszerű könyve, A fizika kultúrtörténete kötött minket össze, mely nemcsak engem hozott lázba.  „Ez a könyv valódi emberek egymást követő nemzedékeinek gyönyörű és gyönyörködtető szellemi kalandjaként mutatja be a fi...

Kindler professzor fordította az idézett könyvet: megírta: a maga alapította KOVÁSZ c. folyóiratba: A HARMADIK ÚT GAZDASÁGFILOZOFIÁJA MA. Ángyán József: „Az érett s tünődő kevésszavú alázat”- emlékezés Kindler Józsefről „Az érett s tünődő kevésszavú alázat” Radnóti Miklós: Sem emlék, sem varázslat Az 1990-es évek közepe táján, a Kerekes Sándor professzor, kedves barátom által vezetett műhelyben ismerkedtem meg Kindler József professzorral. Ez a szellemi alkotó közösség már akkor is sok tehetséges fiatal és idősebb kollégát vonzott magához. Akit az a szerencse ért, hogy kapcsolatba kerülhetett ezzel a tudományos és emberi közösséggel, az első pillantásra is láthatta, hogy e műhelyben is milyen rendkívüli szakmai és emberi megbecsülés, szeretet és tisztelet övezi Kindler professzort. Ez, valamint közös somogyi gyökereink eleve felkeltették iránta érdeklődésemet, ami azután – olvasva írásait, tanulmányozva néhány munkáját, különböző társaságokban és körökben találkozva vele, fokozatosan m...

Kátai István József: Kezdetek és kiteljesedésük Dr. Ladó László professzor úr emlékezete Az iskolateremtők életműve nem kézzelfogható. Lelkek sokaságának talajában vetik el iskolájuk tudás-, műveltség- és nevelés magvait. Én a magam terméséről szeretnék számadást tenni. Mások majd megteszik ezt a sajátjukéról. A számadásnak egyetlen értelme van: Kifejezzük a hálát a gyümölcsöt hozó vetésért a Gazdának és Munkásainak. Nincsen igazi hála és öröm számvetés nélkül. Nem elég ugyanis csak sejteni, pontosan kell tudnunk annak értelmét, amit ajándékul kaptunk, s azt, mit kezdtünk vele. A kezdet Az 1973/74-es 3. gépészmérnöki évfolyam első félévének vége felé –az egyik folyadékok mechanika előadását megszakítván- Dr. Szentmártoni Tibor professzor úr néhány mondatban ismertette egy új gépészmérnöki szak, a termelési rendszer nevezetű lényegét. A mellette álló Dr. Ladó László professzor úrnak adta át a szót, akinek Ipari Üzemgazdaságtan Tanszéke a szak gazdája. Egy tömör, érdekfeszítő, s számomra...